Diszgráfia
A diszgráfia íráskészség zavart jelent.
Az íráshoz a hallás, a látás, a gondolkodás, a mozgáskoordináció, a finommotorikus képesség és a nyelvi képességek megfelelő fejlettségi szintje szükséges.
A diszgráfia nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. A diszgráfiásnak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel. Ezek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladat számára.
A diszgráfia nem betegség, nem fogyatékosság. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus, és a gyermek minél hamarabb megfelelő fejlesztésben részesüljön. Tüneteinek észlelése esetén minél előbb logopédushoz kell fordulni. Ha pedagógus jelzi, hogy diszgráfia állhat a háttérben, nagyon fontos, hogy a szülő ebben a segítő szándékot lássa, ne megbélyegzést. Minél hamarabb jut el a gyermek szakemberhez, annál hatékonyabb a fejlesztés.
A szülő is, a pedagógus is feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyermeket, amilyen, és ahogy tudják, motiválják őt. Dicsérjék, bíztassák, és ne keserítsék el, hogy más gyerekek esetleg ügyesebbek, könnyebben veszik az akadályokat. Keressék meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyermeket korábbi önmagához mérjék, és ne másokhoz. A gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és juttassa a gyermeket sikerélményhez. Ne feledjük, hogy a nem tanulási célú közös játékok is segítenek a gyermek fejlődésében.
A diszgráfia tünetei
Grafomotoros tünetek
Az íróeszköz tartása eltérhet a szokásostól, görcsösen fogja, ami hatással van az írástempóra: lehet lassú vagy kapkodó. Az íráskép különböző módon történő megváltozása figyelhető meg a torz betűalakításokban, a nem megfelelő betűkapcsolásokban, a nehezen olvasható írásképben.
A betűk formája nem állandó, akár azonos betű többször is eltérően jelenhet meg, a hasonló betűk között alig van különbség.
Téri tájékozódás gyengeségéből adódó tünetek jelei lehetnek, amikor az írás képe rendezetlen, az nem igazodik a vonalakhoz és a vonalvezetés hullámzó, hol a vonal alá csúszik, hol elemelkedik tőle, nem érzékkeli a sorváltás szükségességét, tévesen választja meg, mekkora helyre van szüksége egy szóhoz. A szavak közötti távolság nem állandó, hol összeérnek a szavak, hol túl nagy a távolság közöttük. Gyakran fordul elő egy-egy betű fordított megjelenése pl.: b/d.
Fonológiai területen jelentkező tünetek a nyelv elsajátítás folyamatának nem megfelelő fejlődésével alakulnak ki. Jellemzően a helyesírási, nyelvtani, mondatszerkesztési hibák árulkodók. Leggyakrabban kihagyásokban, betűcserékben vagy betoldásokban, hozzáadásokban jelentkeznek.
Hallási differenciálásból, azaz az észlelési folyamatok terén lévő egyenetlenségekből is adódhatnak betűcserék, betűkihagyások, időtartam-jelölés hibák. Nehézséget jelent megkülönböztetni a hosszú és rövid hangokat egymástól, ezért vagy mássalhangzókat kettőz meg tévesen, vagy rövid mássalhangzót használ ahol hosszút kellene, a magánhangzók esetén az ékezetek megkülönböztetése, és a hagyományos írásmód különösen nehéz a számára.
A tanulási zavar első jelei már óvodáskorban megfigyelhetők. Ezek figyelmeztető tünetek, amelyeket komolyan kell venni. Ilyen árulkodó jel lehet: a késve indult mozgásfejlődés, rendezetlen, bizonytalan mozgás – egyensúly, téri orientációs és testséma problémák, kialakulatlan oldaliság, figyelmetlenség, ami egy belső rendezetlenségből, az egymásutániság felfogásának nehézségéből fakad, rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségek, elmaradott rajzszint, megkésett beszédfejlődés, artikulációs problémák, beszédhibák, ritmusérzék zavar. A kudarcélmények a gyermeket szorongóvá, visszahúzódóvá, de agresszívvá is tehetik a későbbiek folyamán.
A diszgráfia formái
Formai diszgráfia: ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.
Tartalmi diszgráfia: ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.
A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, hanem speciális fejlesztést igényel.
A kéz és az ujjak finom mozgásának fejlesztését a hétköznapokban is használt eszközökön keresztül a szülők is könnyedén kivitelezhetik. A tevékenységekhez néhány ötlet:
- gyurmázás – alakformálás
- színezés, festés ujjal és különböző eszközökkel: parafadugó, ecset, szivacs
- tépés, vágás, gyűrés, fűzés;
- építőjátékok: kocka, Lego, puzzle
- vonalvezetéses játékok, vonalfolytatás, vonalkövetés, pontösszekötés, átírás
- válogatás szín, forma, anyag, nagyság szerint
- fűzés formatáblán, cipőfűzés; gombolás, fésülködés, fonal feltekerés gombolyagra
- rajzolás másolással vagy szabadon
- varrással öltő mozdulatok végzése
- ritmusos versekkel, mondókákkal egybekötött ujj- és kézjátékok
A gyermek térben való tájékozódásának fejlesztését mindig a saját test megismerésével kezdjük, a gyermek saját teste fog viszonyítási pontot jelenteni a térbeli helyzetek tudatosításában.
A térérzékelését a mozgás, a sebesség és az irányok érzékelésének együttes élménye adja meg.
A mozgás és iránydifferenciálási képességek fejlesztése során fontos az alapmozgások helyes kialakítása, ezt követően változatos játékos feladatokkal élményszerűen valósítható meg a célterület fejlesztése. Ilyenek lehetnek:
- a mellé, mögé, közé, elé fogalmak rögzítése
- szabályokhoz kötötten irány- és tempóváltások
- koordinációs, egyensúlyfeladatok
- feladatok labdákkal, és mindenféle változatos kéziszerekkel
- állatok mozgásának utánzása
A képességeik fejlesztése során ne legyenek fokozott elvárásaink az ábrázolási technikák kidolgozottságát tekintve. Kövessük a fokozatosság elvét, mert az nagy valószínűséggel az idegrendszer érésfolyamataival mutat párhuzamot. Minden ábrázolási tevékenység előtt végezzünk finommotorikát bemelegítő gyakorlatokat, pl.: mutogatókat, nyitogatókat, ujjtornáztatásokat. A felület és az eszközhasználat mindig a nagy mérettől haladjon a kicsi méret felé.
E feladattípusokra számtalan feladatlap beszerezhető a könyvesboltokban. Azonosság, különbség, eltérés észrevétele, hiányosság felismertetése képi illusztrációk alkalmazásával.
A gyermek otthoni környezetében legyen kialakítva olyan tér, melyben a tanuláshoz megfelelő feltételek rendelkezésére állnak: írósasztal, szék, megfelelő megvilágítás, eszközök. Fontos, hogy a gyermek e tevékenységét aktív napszakban, időben mindig azonos időszakban végezze. Környezetében legyen támogató személy, aki vele foglalkozik, kérdésire válaszol, nehézségei kapcsán átsegíti. Az írásgyakorlatok ideje 5-10 perces időintervallumban optimális. Terjesszük ki az írásgyakorlatot minden betűtípusra a kellő gyakorlásra fordított idő mellett.
- Szókezdő hang leválasztása: milyen hangot hall a szó elején
- Szóvégi hang leválasztás: milyen hangot hall a szó végén
- Rímfelismerés: Rímel-e a következő két szó? fal – dal ; kép – gép; hús – rúzs
- Rímkeresés: Mi rímel azzal, hogy nyár, sár, tál, fül, dal?
- Milyen hangokból áll az adott szó? pl. :alma a-l-m-a.
- Bontsuk a szót hangokara!
- Mesélni egy adott képről!
- Mondókák, énekek, versek tanulása
- Szavak szótagolása
A helyesírás és olvasás megtanulását a nyelvi készségek fejlesztésével tudjuk támogatni. A szókincs, mondatalkotási és fogalomalkotási készségek mellett nagyon fontos a tiszta beszéd és a helyes artikuláció kialakítása. A gyermeket segíthetjük auditív észlelést fejlesztő gyakorlatokkal, ilyenek pl.: a hangdifferenciálást, az irányhallást, a hangerősség és hangminőség észlelését, a ritmusérzéket fejlesztő gyakorlatok.
- Nagyon fontos feladat a gyermekkel való sok beszélgetés. Beszéljük át a korábban átélt dolgokat, és a még előttünk állókat is. A beszélgetés közvetlenebbé teszi a gyereket, és a későbbiekben is bizalommal fordul majd felénk.
- Mese olvasása, ami a nyelvi fejlesztés mellett gyarapítja a gyermek fantáziáját, kreativitását és szókincsét. Nagyobb gyerekeket bevonhatjuk egy közös mesélésbe, ahol együtt találjuk ki a történetet, amit eljátszhatunk vagy lerajzolhatunk.
- Szólánc: a szó utolsó hangjával kezdődő szót kell a következő gyermeknek mondania.
- Barchoba: Gondoljunk valamire, és kérdések segítségével ki kell találni mire is gondoltunk.
- Szájról olvasás. Artikuláltan, némán mondjuk ki először rövidebb, könnyebb, majd hosszabb és nehezebb szavakat.
Tekintettel arra, hogy a fejlődési diszlexia és diszgráfia az írott nyelv elsajátításának zavara, a beszéd és nyelv zavarainak pedig a logopédus a kompetens szakembere, a terápia megtervezésében és végrehajtásában a logopédusnak van kitüntetett szerepe, de csak a rokon szakterületek képviselőivel együttműködve lehet munkája eredményes. A jó (helyes) diagnózis, vagyis a zavar mibenlétének sokoldalú feltárása és azonosítása, az ennek megfelelően kialakított terápiás terv elengedhetetlen feltétele a ― gyakran nem egyenes vonalon haladó ― terápiás eredményességnek.
Felhasznált források:
csmpsz.hu/wp-content/uploads/2019/01/Modszertani-segedanyag-diszgrafias-gyermekek-iskolai-megsegitesehez.pdf
hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszgrafia/1177
hu.wikipedia.org/wiki/Diszgr%C3%A1fia